Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Bizottsága (RB) jelentéstevője “A biológiai sokféleség védelme és a nagyragadozókkal való együttélés Európában – kihívások és lehetőségek a helyi és regionális önkormányzatok számára” című véleménytervezet kapcsán többek között támogatja, hogy az európai jogalkotás keretében jogsértési eljárást vezessenek be azon országok ellen, amelyek nem veszik komolyan a nagyragadozók által az állatállományban vagy a terményekben okozott károk megtérítését.

A Hargita Megye Tanácsa és a Régiók Bizottsága által március 8-án Csíkszeredában szervezett helyi párbeszéd során Borboly Csaba arról beszélt, hogy a nagyragadozókkal kapcsolatos európai politika érdekében meg kell erősíteni az uniós fellépést, hangsúlyozva a nagyragadozókkal való harmonikus együttélés kérdésének transznacionális jellegét, kiemelve, hogy európai, nemzeti, regionális és helyi szintű erőfeszítésekre van szükség a haszonállatok, az emberek és a nagytestű ragadozók fenntartható és biztonságos együttélésének menedzsmentje érdekében.

Borboly hangsúlyozta, hogy az európai intézményekkel folytatott párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket az aggodalmakat az európai döntéshozatali szinten is érvényesíteni lehessen. Elmondta, hogy az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel folyó tárgyalások mellett a regionális és helyi hatóságokat is aktívan be kell vonni a konkrét megoldások kidolgozásának folyamatába. Hangsúlyozta továbbá, az ezeket a kezdeményezéseket felkaroló politikusok támogatásának fontosságát, és kiemelte, hogy Hargita megyében regionális szintű platformot kívánnak létrehozni a konkrét megoldások kidolgozására.

“A jelentéssel állandó tárgyalásokban vagyunk az Európai Bizottság képviselőivel, itt elsősorban a Környezetvédelmi Főigazgatóságra gondolok, ahol van egy biodiverzitással foglalkozó osztály, és ezen kívül az Európai Parlament felé próbáljuk érvekkel alátámasztani a minket támogató parlamenti képviselők munkáját, itthon pedig azt szeretnénk elérni, hogy az új nagyragadozók európai platformja során regionális szinten, Hargita megyében hozzunk létre egyet, ahol szövegszerűen pontos megoldásokat tudunk kidolgozni. Reméljük, hogy a kormány és a parlament is figyelembe veszi ezeket a dolgokat, ezzel párhuzamosan több elemzés és tanulmány is készül arról, hogy mi nem működik, hogyan lehetne javítani a dolgokon, és ezeket próbáljuk szövegszerűen megfogalmazni a jogszabályok szintjén a változások irányába. Aztán megyünk tovább az Európai Unió szintjére, ahol lehetőségünk van arra, hogy amikor a döntéshozatal előkészítő vitái vannak, akkor a jelentést előterjeszthetjük, majd az Európai Nagy Platform ülésein és több közpolitikai vitán is rendszeresen előadhatjuk. Most nyáron jön Magyarország uniós elnöksége, és ha a magyar elnökség elég fontosnak tartja a kérdést ahhoz, hogy napirendre tűzzék, akkor valószínűleg jobb eredményeket fogunk elérni. Ezeken az irányvonalakon tudunk haladni” – mondta Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RB jelentéstevője.

Kiemelte továbbá, hogy európai szinten koherensebb és végrehajthatóbb megközelítésre van szükség a biológiai sokféleség megőrzésére és az élőhelyek védelmére vonatkozó jogszabályok betartása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogszabályok végrehajtási eszközeinek hiánya megnehezíti e szabályok végrehajtását és betartását, és hangsúlyozta, hogy hatékony módszereket kell találni a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok ellenőrzésére és szankcionálására.

 “Mint mondtam, sok szinten haladunk előre, és eddig sok mindent meg tudtunk oldani itthon, helyben egyeseknél politikai döntések és szabályozások is voltak segítségünkre, másoknál nem. Nem látom azt az utat – hogy ha nem tennénk semmit, mi történne -, mi megyünk előre. Ami változott az előző jelentéshez képest, hogy beemeltünk egy olyan rendelkezést, hogy nincs rendben, ha egy tagállam nem veszi komolyan az állampolgárok problémáit. És van egy új elem ebben a jelentésben, hogy megnézzük, kapunk-e támogatást Brüsszeltől, hogy jogsértési eljárást indítsunk azokkal az államokkal szemben, amelyek nem veszik komolyan a kártérítést és az egész probléma megoldását. Mert sok miniszterrel dolgoztam itt együtt, akik mind jó szándékúak voltak, de valahogy a parlamentben, itt-ott, az Akadémia lépcsőjén elakadtak bizonyos dolgok, nem mind, de néhány, és azt látjuk, hogy ha a hulladékgazdálkodásra van egy kötelezettségszegési eljárás, és mindenki a megfelelő álláspontot képviseli, akkor a polgármestereket megbüntetik olyan dolgokért, amit nem tettek meg, vagy olyan hulladéklerakókért, amelyek nem tudom, mióta nem voltak ott, ha a levegőre és a vízre van egy kötelezettségszegési eljárás, akkor erre a kérdésre is szükség van erre a kötelezettségszegési eljárásra. Úgy gondolom, hogy itt nem teljes a nemzetközi jogalkotási rendszer, nincs kényszerítő ereje. Vannak eszközeink arra, hogy mit és hogyan védjük  – a védett fajok esetében, de a 14. és 16. cikkely, az élőhelyek megőrzése, az emberi élet és az emberi egészség elsőbbségének betartása tekintetében nincsenek eszközeink. Ezért mondom, hogy most európai parlamenti választások is vannak, és ezért akartam ezt a vitát megtartani, és remélem, hogy az RMDSZ két európai parlamenti képviselője felkarolja ezt a kérdést” – magyarázta Borboly Csaba.

Végezetül Borboly reményét fejezte ki, hogy a folyamatos európai szintű erőfeszítések és a helyi és regionális érdekeltek aktív bevonása megfelelő megoldásokhoz vezet az emberek, a háziállatok és a nagyragadozók harmonikus együttélésének összetett problémájára, hozzájárulva ezzel a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a helyi közösségek érdekeinek védelméhez.

”A malmok lassan dolgoznak a probléma megoldásán. Reméljük, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium és Brüsszel bátrabb lesz ebben a kérdésben. Jelenleg nem látok jobb megoldást erre, csak együtt kell dolgozni, adatokat gyűjteni, mert úgy látom, leegyszerűsíti a dolgokat, a “lőni vagy nem lőni -kérdéskör; ha itt maradunk, minden elakad. Ha megint leegyszerűsítjük a dolgokat a védett-védtelen státuszra, megint elakadnak a dolgok. Számos olyan dolog van, amit az emberek nem tudnak, mert nincsenek adataink. Tudjuk, hogy hány madár van európai szinten, de nem tudjuk, hogy hány medve, és sorolhatnánk a többi dolgot, a kompenzációt stb. 2028-ban kezdődik az új finanszírozási időszak uniós szinten, rengeteg lehetőség lesz, de akkor már nincs értelme külön pénzért menni a nagyragadozókra, mert késő. Most készül a megoldás, és ezeken a rendezvényeken, amelyeken részt veszünk, azt látom, hogy sok lúd disznót győz és valahogy az Európai Unióban is érvényesíteni kell a véleményünket” – zárta a Hargita Megyei Tanács elnöke és az RB előadója.

A Csíkszeredában, megrendezett “A biológiai sokféleség védelme és a nagyragadozókkal való együttélés Európában – kihívások és lehetőségek a helyi és regionális hatóságok számára” című rendezvényen számos előadó vett részt, akik a biológiai sokféleség megőrzésével és a nagyragadozókkal kapcsolatos különböző témákkal foglalkoztak.

A helyi párbeszéd első részében az európai perspektívákról volt szó, olyan fontos személyek előadásával és vitájával, mint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Csák László szakértő és Robert Zeman, a Régiók Európai Bizottságának képviselője. További neves résztvevők jelentkeztek be videóüzenettel, mint  Herbert Dorfmann európai parlamenti képviselő és Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási Intézet igazgatója.  

A helyi párbeszéd második része a romániai és Hargita megyei helyzetre összpontosított, olyan tisztviselők előadásával, mint Gabriel Oltean miniszteri tanácsadó, valamint olyan szakemberek, mint Dr. Szép Róbert, a Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet munkatársa. A civil társadalom nézőpontjai is helyet kaptak, amelyet Miklós Levente és Hadnagy Lehel képviseltek.

A párbeszéd során videóüzenetet küldött Dr. Ovidiu Ionescu professzor és Dr. Valeria Salvatore, akik fontos hozzájárulásokat tettek a Hargita megyei regionális platform bemutatásához.

A Dan Cărbunaru újságíró által moderált esemény célja az volt, hogy a helyi és regionális hatóságok, tudományos szakértők és más érdekelt felek megosszák egymással a biológiai sokféleség megőrzésével és a nagyragadozókkal való együttéléssel kapcsolatos tapasztalataikat és ötleteiket, figyelembe véve a romániai jogszabályi környezetet. A szakmai előadások és a networking eredményeként a résztvevők jobban megértették az aktuális kihívásokat és a lehetséges megoldásokat, valamint új kapcsolatokat teremtettek és eszmecserét folytattak egymással.

Președintele Consiliului Județean Harghita, Csaba Borboly, responsabil al Comitetului European al Regiunilor pentru proiectul de aviz intitulat ”Protecția biodiversității și coexistența cu carnivorele mari în Europa – provocări și oportunități pentru autoritățile locale și regionale” propune o schimbare de abordare a Uniunii Europene în această chestiune și  același nivel de compensații pentru toate țările membre, care să provină dintr-un fond destinat biodiversității sau din fondurile Politicii Agricole Comune.

Într-un interviu acordat CaleaEuropeană.ro la finalul evenimentului care a urmărit să aducă împreună autoritățile locale și regionale, experți științifici și persoane interesate pentru a face un schimb de idei cu privire la conservarea biodiversității și conviețuirea cu carnivorele mari, Csaba Borboly, a atras atenția asupra problemelor cu care se confruntă comunitatea din Județul Harghita pe fondul creșterii populației de urși.

”Din păcate, în ultimii ani a crescut numărul atacurilor și chiar dacă suntem aici, la Miercurea Ciuc, reședință de județ, și aici avem urși, în oraș. Încercăm să conviețuim cu urșii, dar pericolul este foarte mare.  Din păcate, a crescut numărul speciilor. Ar fi un lucru bun dacă aceștia ar fi și în alte locații, dar foarte multe specii sunt aici, în județul Harghita. Nu au loc unde să mai trăiască și vin spre oraș. Ursul este un animal foarte inteligent. Deja sunt generații de urși care s-au născut și sunt lângă comună. Nu au nicio șansă în natură și ei vin aici, atacă gospodăriile, oamenii, sunt foarte multe pagube. Oamenii sunt îngrijorați. Ne afectează foarte mult turismul. Suntem un județ montan. Turismul activ era practicat”, a descris situația președintele Consiliului Județean Harghita, lansând un apel la adresa decidenților și a celor care nu se confruntă cu o astfel de situație.

”Noi avem foarte multe temeri. Am dori să ne facem înțeleși pentru că, atât în țară, cât și pe întreg teritoriul Europei, cei care nu se confruntă cu aceste probleme, nu ne cunosc situația și încercăm prin diferite metode să atragem atenția, atât a populației, cât și a decidenților. Astăzi am discutat despre soluții, despre provocări și despre niște obiective pe care le-a putea îndeplini cu decizii politice atât la nivelul UE, cât și la nivelul Bucureștiului”, a continuat Csaba Borboly.

De altfel, el a arătat că, ”din întreaga Europă, județul Harghita este cel mai afectat de aceste conflicte”, astfel că și-a exprimat dorința ca ”articolele 14 și 16 din Directiva privind conservarea habitatelor naturale și a speciilor de faună și floră sălbatică să fie respectate, așadar viața și sănătatea omului să fie primordiale în așa fel încât și această bogăție biologică pe care o avem în această zonă să fie respectată și conservată”.

Mai mult, președintele județului Harghita a arătat că nevoia de coexistență cu carnivorele mari nu este insulară, ci aproape o treime a teritoriului Europei este afectat și conflictele o să vină”.

”S-a văzut foarte bine că bogăția și creșterea numărului speciilor, întinderea ariei pe întreg teritoriul Europei a adus o creștere, atât în cazul urșilor, cât și lupilor. Deja aproape o treime a teritoriului Europei este afectat și conflictele o să vină. Unde nu au fost, o să fie foarte multe conflicte și în alte țări”, a avertizat membrul CoR.

Soluții

În viziunea sa, Uniunea Europeană ar trebui să ofere compensații pentru oamenii a căror gospodărie se află în zone unde există riscul pagubelor provocate de urși, pe modelul APIA, să fie întreprinse studii la nivelul UE cu privire la numărul carnivorelor mari, pagubelor produse de acestea.

”Noi considerăm că trebuie fonduri separate ale UE pentru conservarea biodiversității. Dacă gospodarul ar ști că primește compensații și nu o să fie în pagubă și viața familiei este în siguranță, nu ar avea nicio problemă cu ursul. Ar trebui să fie compensări ori separate, ori din fondurile PAC. Considerăm că Bruxelles-ul nu ar trebui să fie atent doar la calitatea apei, deșeuri sau alte probleme, ci și la acest aspect, al biodiversității. Bruxelles-ul ar trebui să sporească atenția asupra țărilor membre în privința reglementării și eficientizarea rezolvării conflictelor”, consideră Csaba Borboly.

Citiți și: Csaba Borboly, președintele CJ Harghita și raportor al CoR, susține introducerea procedurii de infringement împotriva țărilor UE care nu iau în serios compensarea daunelor provocate de carnivorele mari șeptelului sau culturilor

Mai mult, un criteriu esențial este debirocratizarea și acțiuni de conștientizare din partea UE, continuă acesta.

”Momentan, nici 5% din pagube nu sunt raportate. Oamenii nu raportează. Din păcate, birocrația nu ajută. Ar trebui făcute automatisme. Din start să știe omul că primește bani pentru că are gospodărie în zone unde există riscul pagubelor provocate de urși. Una dintre solicitările către UE este să vorbească și de conflicte. Nu se vorbește despre problemele cu care se confruntă oamenii. Acesta este un alt lucru pe care l-am solicitat, ca UE să facă și acțiuni de conștientizare, comunicare pe acest aspect. Da, este frumos că sunt multe specii, dar sunt și conflicte, cei care nu trec prin această situație să fie sensibilizați” în legătură cu situația celor care sunt nevoiți să conviețuiască cu carnivorele mari, a explicat președintele CJ Harghita.

Consiliul Județean Harghita, împreună cu Comitetul European al Regiunilor (CoR), a organizat vineri, la Miercurea-Ciuc, un dialog local cu tema protecției biodiversității și conviețuirii cu carnivorele mari în Europa, evenimentul având ca punct de plecare proiectul de aviz al CoR pe această temă, coordonat de președintele CJ Harghita, Csaba Borboly (EPP-RO), în calitate de raportor.

Scopul evenimentului este de a aduce împreună autoritățile locale și regionale, experți științifici și persoane interesate, oferind oportunitatea de a împărtăși experiențe și idei referitoare la conservarea biodiversității și conviețuirea cu carnivorele mari, având în vedere legislația românească.

Prezentările profesionale în diverse domenii au contribuit la o înțelegere mai profundă a provocărilor curente și a posibilelor soluții, în timp ce sesiunile de networking au oferit oportunitatea de a stabili noi conexiuni și de a schimba idei.