Regiunile și orașele din UE subliniază că este necesară o mai mare implicare și o participare activă a acestora pentru a găsi noi modalități de coexistență durabilă și sigură a animalelor, a oamenilor și a carnivorelor mari, îmbunătățind în același timp biodiversitatea. Comitetul European al Regiunilor (CoR) consideră că statutul de protecție al anumitor specii ar trebui reevaluat periodic și că finanțarea UE ar trebui să acopere integral măsurile de prevenire a daunelor sau de compensare a acestora, potrivit unui comunicat remis caleaeuropeana.ro.

Recomandările redactate de Csaba Borboly (RO/PPE), președintele Consiliului Județean Harghita, au fost adoptate în cadrul sesiunii plenare din 17 aprilie. În timp ce subliniază că lupii, urșii și alte carnivore mari pot contribui în mod pozitiv la ecosisteme și că revenirea lor în multe zone din Europa reprezintă un succes semnificativ în materie de conservare, liderii locali și regionali susțin că este absolut necesar să se abordeze preocupările privind viața și siguranța oamenilor în general, în special în ceea ce privește zonele rurale, locuitorii și agricultura acestora.

„Nici un stat membru, nici România și nici o altă țară nu poate băga sub preș problema urșilor. Ar trebui să existe un buget separat al UE pentru a acoperi pagubele provocate de carnivorele mari. La nivelul UE, toate statele membre ar trebui să contribuie la resursele dedicate, chiar dacă nu există prădători mari, deoarece aceasta este o valoare comună a UE. Susținem guvernanța pe mai multe niveluri și subsidiaritatea pentru o politică eficientă privind carnivorele mari, îndemnând la o mai mare implicare a autorităților locale pentru a promova coexistența durabilă și îmbunătățirea biodiversității. Strategiile de coexistență ar trebui să fie specifice fiecărei locații în parte, să includă valorile culturale și condițiile de mediu și să fie concepute astfel încât să permită evaluarea rentabilității investițiilor financiare. Este nevoie urgentă de o mai bună monitorizare a măsurilor de atenuare pentru a promova o politică eficientă, bazată pe dovezi”, a declarat raportorul Csaba Borboly (RO/PPE), președintele Consiliului Județean Harghita.

Citiți și

Csaba Borboly, președintele CJ Harghita și raportor al CoR, susține introducerea procedurii de infringement împotriva țărilor UE care nu iau în serios compensarea daunelor provocate de carnivorele mari șeptelului sau culturilor

INTERVIU Președintele CJ Harghita, Csaba Borboly, raportor CoR, propune compensații directe din partea UE pentru comunitățile aflate în zone cu carnivore mari: Nivelul compensațiilor ar trebui să fie la fel în întreaga UE

„Statutul de protecție a lupilor și urșilor trebuie reevaluat periodic, în funcție de evoluția populațiilor lor. Salut modificarea statutului internațional al lupilor și urșilor de la “strict protejat” la “protejat”, astfel încât statele membre să aibă mai multă flexibilitate. Desigur, în același timp, trebuie să pledăm pentru o coexistență echilibrată între oameni, animale și carnivorele mari, în special în zonele rurale. Creșterea prezenței carnivorelor mari poate avea efecte pozitive asupra funcționării și rezilienței ecosistemelor și asupra conservării biodiversității și a proceselor ecologice, contribuind, printre altele, la controlul animalelor sălbatice; dar să nu uităm că totul trebuie să aibă o măsură, iar atunci când viața oamenilor începe să fie pusă în pericol, atunci trebuie să ne reevaluăm politicile”, a afirmat Daniel Buda (RO/PPE), vicepreședinte al Comisiei pentru agricultură și dezvoltare rurală a Parlamentului European.

Regiunile și orașele consideră că statutul de protecție al anumitor specii ar trebui reevaluat periodic, pe baza unor criterii obiective bazate pe Directiva Habitate, ținând cont de evoluția populațiilor acestora. Atunci când apar provocări în ceea ce privește coexistența cu carnivorele mari, ar trebui să se acorde prioritate îmbunătățirii măsurilor de prevenire, activităților educaționale și măsurilor de flexibilitate deja permise de legislația UE, în special utilizarea eficientă a derogărilor care nu ar trebui să fie subminate de actele juridice din statele membre.

Regiunile și orașele solicită Comisiei Europene să evalueze modul în care ar putea fi asigurată o finanțare mai bine orientată din fondurile UE pentru protecția biodiversității și coexistența cu carnivorele mari, dacă este necesar prin stabilirea unor mijloace adaptate de sprijin pentru comunitățile rurale în următorul buget multianual al UE. Ar trebui să fie obligatorie compensarea oricăror daune aduse animalelor sau culturilor, fructelor și legumelor, iar finanțarea UE ar trebui să acopere și costul măsurilor preventive. Mecanismele de despăgubire trebuie să fie oportune și accesibile tuturor fermierilor, fără birocrație.

CoR sprijină activitatea platformei UE pentru carnivorele mari și a proiectului pilot de creare a platformelor regionale pentru carnivorele mari și propune extinderea acestora cu sprijinul și îndrumarea adecvată a UE, pentru a promova schimbul de cunoștințe și de bune practici. În cele din urmă, invită Comisia Europeană să elaboreze o metodologie adecvată care să permită statelor membre să măsoare starea de conservare a carnivorelor mari cu ajutorul unor criterii armonizate și să elaboreze astfel politici realiste și coerente cu obiectivul de conservare și coexistență a acestora cu activitățile umane, în special cu creșterea animalelor.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Bizottsága (RB) jelentéstevője “A biológiai sokféleség védelme és a nagyragadozókkal való együttélés Európában – kihívások és lehetőségek a helyi és regionális önkormányzatok számára” című véleménytervezet kapcsán többek között támogatja, hogy az európai jogalkotás keretében jogsértési eljárást vezessenek be azon országok ellen, amelyek nem veszik komolyan a nagyragadozók által az állatállományban vagy a terményekben okozott károk megtérítését.

A Hargita Megye Tanácsa és a Régiók Bizottsága által március 8-án Csíkszeredában szervezett helyi párbeszéd során Borboly Csaba arról beszélt, hogy a nagyragadozókkal kapcsolatos európai politika érdekében meg kell erősíteni az uniós fellépést, hangsúlyozva a nagyragadozókkal való harmonikus együttélés kérdésének transznacionális jellegét, kiemelve, hogy európai, nemzeti, regionális és helyi szintű erőfeszítésekre van szükség a haszonállatok, az emberek és a nagytestű ragadozók fenntartható és biztonságos együttélésének menedzsmentje érdekében.

Borboly hangsúlyozta, hogy az európai intézményekkel folytatott párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket az aggodalmakat az európai döntéshozatali szinten is érvényesíteni lehessen. Elmondta, hogy az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel folyó tárgyalások mellett a regionális és helyi hatóságokat is aktívan be kell vonni a konkrét megoldások kidolgozásának folyamatába. Hangsúlyozta továbbá, az ezeket a kezdeményezéseket felkaroló politikusok támogatásának fontosságát, és kiemelte, hogy Hargita megyében regionális szintű platformot kívánnak létrehozni a konkrét megoldások kidolgozására.

“A jelentéssel állandó tárgyalásokban vagyunk az Európai Bizottság képviselőivel, itt elsősorban a Környezetvédelmi Főigazgatóságra gondolok, ahol van egy biodiverzitással foglalkozó osztály, és ezen kívül az Európai Parlament felé próbáljuk érvekkel alátámasztani a minket támogató parlamenti képviselők munkáját, itthon pedig azt szeretnénk elérni, hogy az új nagyragadozók európai platformja során regionális szinten, Hargita megyében hozzunk létre egyet, ahol szövegszerűen pontos megoldásokat tudunk kidolgozni. Reméljük, hogy a kormány és a parlament is figyelembe veszi ezeket a dolgokat, ezzel párhuzamosan több elemzés és tanulmány is készül arról, hogy mi nem működik, hogyan lehetne javítani a dolgokon, és ezeket próbáljuk szövegszerűen megfogalmazni a jogszabályok szintjén a változások irányába. Aztán megyünk tovább az Európai Unió szintjére, ahol lehetőségünk van arra, hogy amikor a döntéshozatal előkészítő vitái vannak, akkor a jelentést előterjeszthetjük, majd az Európai Nagy Platform ülésein és több közpolitikai vitán is rendszeresen előadhatjuk. Most nyáron jön Magyarország uniós elnöksége, és ha a magyar elnökség elég fontosnak tartja a kérdést ahhoz, hogy napirendre tűzzék, akkor valószínűleg jobb eredményeket fogunk elérni. Ezeken az irányvonalakon tudunk haladni” – mondta Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RB jelentéstevője.

Kiemelte továbbá, hogy európai szinten koherensebb és végrehajthatóbb megközelítésre van szükség a biológiai sokféleség megőrzésére és az élőhelyek védelmére vonatkozó jogszabályok betartása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogszabályok végrehajtási eszközeinek hiánya megnehezíti e szabályok végrehajtását és betartását, és hangsúlyozta, hogy hatékony módszereket kell találni a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok ellenőrzésére és szankcionálására.

 “Mint mondtam, sok szinten haladunk előre, és eddig sok mindent meg tudtunk oldani itthon, helyben egyeseknél politikai döntések és szabályozások is voltak segítségünkre, másoknál nem. Nem látom azt az utat – hogy ha nem tennénk semmit, mi történne -, mi megyünk előre. Ami változott az előző jelentéshez képest, hogy beemeltünk egy olyan rendelkezést, hogy nincs rendben, ha egy tagállam nem veszi komolyan az állampolgárok problémáit. És van egy új elem ebben a jelentésben, hogy megnézzük, kapunk-e támogatást Brüsszeltől, hogy jogsértési eljárást indítsunk azokkal az államokkal szemben, amelyek nem veszik komolyan a kártérítést és az egész probléma megoldását. Mert sok miniszterrel dolgoztam itt együtt, akik mind jó szándékúak voltak, de valahogy a parlamentben, itt-ott, az Akadémia lépcsőjén elakadtak bizonyos dolgok, nem mind, de néhány, és azt látjuk, hogy ha a hulladékgazdálkodásra van egy kötelezettségszegési eljárás, és mindenki a megfelelő álláspontot képviseli, akkor a polgármestereket megbüntetik olyan dolgokért, amit nem tettek meg, vagy olyan hulladéklerakókért, amelyek nem tudom, mióta nem voltak ott, ha a levegőre és a vízre van egy kötelezettségszegési eljárás, akkor erre a kérdésre is szükség van erre a kötelezettségszegési eljárásra. Úgy gondolom, hogy itt nem teljes a nemzetközi jogalkotási rendszer, nincs kényszerítő ereje. Vannak eszközeink arra, hogy mit és hogyan védjük  – a védett fajok esetében, de a 14. és 16. cikkely, az élőhelyek megőrzése, az emberi élet és az emberi egészség elsőbbségének betartása tekintetében nincsenek eszközeink. Ezért mondom, hogy most európai parlamenti választások is vannak, és ezért akartam ezt a vitát megtartani, és remélem, hogy az RMDSZ két európai parlamenti képviselője felkarolja ezt a kérdést” – magyarázta Borboly Csaba.

Végezetül Borboly reményét fejezte ki, hogy a folyamatos európai szintű erőfeszítések és a helyi és regionális érdekeltek aktív bevonása megfelelő megoldásokhoz vezet az emberek, a háziállatok és a nagyragadozók harmonikus együttélésének összetett problémájára, hozzájárulva ezzel a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a helyi közösségek érdekeinek védelméhez.

”A malmok lassan dolgoznak a probléma megoldásán. Reméljük, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium és Brüsszel bátrabb lesz ebben a kérdésben. Jelenleg nem látok jobb megoldást erre, csak együtt kell dolgozni, adatokat gyűjteni, mert úgy látom, leegyszerűsíti a dolgokat, a “lőni vagy nem lőni -kérdéskör; ha itt maradunk, minden elakad. Ha megint leegyszerűsítjük a dolgokat a védett-védtelen státuszra, megint elakadnak a dolgok. Számos olyan dolog van, amit az emberek nem tudnak, mert nincsenek adataink. Tudjuk, hogy hány madár van európai szinten, de nem tudjuk, hogy hány medve, és sorolhatnánk a többi dolgot, a kompenzációt stb. 2028-ban kezdődik az új finanszírozási időszak uniós szinten, rengeteg lehetőség lesz, de akkor már nincs értelme külön pénzért menni a nagyragadozókra, mert késő. Most készül a megoldás, és ezeken a rendezvényeken, amelyeken részt veszünk, azt látom, hogy sok lúd disznót győz és valahogy az Európai Unióban is érvényesíteni kell a véleményünket” – zárta a Hargita Megyei Tanács elnöke és az RB előadója.

A Csíkszeredában, megrendezett “A biológiai sokféleség védelme és a nagyragadozókkal való együttélés Európában – kihívások és lehetőségek a helyi és regionális hatóságok számára” című rendezvényen számos előadó vett részt, akik a biológiai sokféleség megőrzésével és a nagyragadozókkal kapcsolatos különböző témákkal foglalkoztak.

A helyi párbeszéd első részében az európai perspektívákról volt szó, olyan fontos személyek előadásával és vitájával, mint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Csák László szakértő és Robert Zeman, a Régiók Európai Bizottságának képviselője. További neves résztvevők jelentkeztek be videóüzenettel, mint  Herbert Dorfmann európai parlamenti képviselő és Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási Intézet igazgatója.  

A helyi párbeszéd második része a romániai és Hargita megyei helyzetre összpontosított, olyan tisztviselők előadásával, mint Gabriel Oltean miniszteri tanácsadó, valamint olyan szakemberek, mint Dr. Szép Róbert, a Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet munkatársa. A civil társadalom nézőpontjai is helyet kaptak, amelyet Miklós Levente és Hadnagy Lehel képviseltek.

A párbeszéd során videóüzenetet küldött Dr. Ovidiu Ionescu professzor és Dr. Valeria Salvatore, akik fontos hozzájárulásokat tettek a Hargita megyei regionális platform bemutatásához.

A Dan Cărbunaru újságíró által moderált esemény célja az volt, hogy a helyi és regionális hatóságok, tudományos szakértők és más érdekelt felek megosszák egymással a biológiai sokféleség megőrzésével és a nagyragadozókkal való együttéléssel kapcsolatos tapasztalataikat és ötleteiket, figyelembe véve a romániai jogszabályi környezetet. A szakmai előadások és a networking eredményeként a résztvevők jobban megértették az aktuális kihívásokat és a lehetséges megoldásokat, valamint új kapcsolatokat teremtettek és eszmecserét folytattak egymással.